Milanography

Még nyáron adtam hírül, hogy pár hétre-hónapra Milánóba költözünk. Mint kiderült, a projekt (ami miatt jöttünk) sokkal kiterjedtebb, több munkát igényel a tervezettnél. A maximum két hónap így szintén hosszabb lett, még mindig itt élünk. Rövid, személyes beszámoló következik, szakmai elemekkel, nagyon rövid városleírással és képekkel – íme a beígért Milanography sorozat helyetti egyetlen cikk.

Mindenek előtt fontos tudni, hogy korábban is jártunk már Milánóban. Ez csupán pár éve volt, amikor a legelső nemzetközi díjam átvétele okán Como-ba utaztunk a díjátadóra. Mivel Como nagyjából egy órára van Milánótól, megragadtuk az alkalmat és akkor is körülnéztünk a városban.

Milano, Duomo

Persze akkor csak a leghíresebb nevezetességeket volt időnk megnézni, teljesen más élmény volt. Mikor utánaolvastunk a városnak, arra a következtetésre jutottunk, hogy mást nem is érdemes keresni, elvégre egy üzletközpontról van szó és relatíve kevés a látványosság. Az alapok persze megvoltak – Sforza kastély, Dóm, Vittorio Emanuelle galéria és Scala. És ennyi.

Sforza kastély

Sforza kastély

Galleria Vittorio Emanuele II

Galleria Vittorio Emanuele II

Sokan írják le Milánót és gondolják azt, hogy csak szürke nagyváros, tele szmoggal. Mi is így voltunk vele első alkalommal. Néhány hónap után viszont azt mondanám, ez nagy tévedés.

Milanography – avagy mi mindenről érdemes írni Milánó kapcsán?

Azért szerettem meg Milánót, mert minden alkalommal kicsit más arcát mutatja. Nyáron, ősszel, télen és tavasszal is teljesen más, ráadásul minden városnéző körúton fel lehet fedezni valami újat. Röviden felsorolnám, hogy mi mindent lehet érdemes meglátogatni.

Piazza del Duomo tér

A téren egészen sok dolog van, amit érdemes megnézni. Maga a Dóm persze nehezen elkerülhető, elvégre a tér jelentős részét ennek épülete tölti be.

A Dóm

Duomo Milano

Kívülről is gyönyörű, de a belépés is megéri az árát; gyönyörű rózsaablakok, fafaragások, márvány lapok és oszlopok ékítik a templom belsejét.

Milánói Dóm

20170831_102820

20170831_103659

A belépő árában a Dóm múzeum megtekintésének ára is benne foglaltatik – ez tulajdonképpen egy egyházművészeti múzeumként is felfogható.

20170831_110116

A legdrágább jegyekkel (12, illetve 16 euró) e két rész mellett a régészeti múzeumba és a Dóm teraszára is bejuthatunk (lépcsőn vagy felvonón, utóbbi a drágább árkategória). Innen az épület felső része mellett a tér és a város is megtekinthető.

20170831_113911

20170831_11354020170831_120330

Galleria Vittorio Emanuele II

A Dóm mellett helyezkedik el ez a kereszt alaprajzú átjáró. Összeköti a Piazza del Duomo teret a Piazza della Scalával (ahol a híres Teatro alla Scala található). A két utcából álló galéria tele van üzletekkel és éttermekkel, a város szalonjának is nevezik. Advent idején karácsonyfával díszítik.

WP_20171212_013

20170831_121435

A tér környéke

Fentebb írtam, hogy amikor azt gondoltuk, hogy Milánó nevezetességei kimerülnek a Dómban, akkor nagyot tévedtünk. Nem példázza ezt semmi sem inkább, mint a főtér környékének alaposabb ismeretében gyűjtött élmények. Pár lépést kell csupán tenni a Dómtól és újabb látványosságokba ütközhetünk:

San Bernardino alle Ossa

A külsejével aligha feltűnő templom sokkal több izgalmat tartogat, mint azt első benyomásunk alapján gondolhatnánk – belsejében ugyanis egy emberi csontokkal kirakott kápolnának is helyt ad.

San Bernardino Alle Ossa (kép forrása: Wikipedia, a templom ezen részén kegyeleti okokból nem szabad fényképet készíteni)

San Bernardino Alle Ossa (kép forrása: Wikipedia, a templom ezen részén kegyeleti okokból nem szabad fényképet készíteni)

San Bernardino Alle Ossa (kép forrása: Wikipedia, a templom ezen részén kegyeleti okokból nem szabad fényképet készíteni)

San Bernardino Alle Ossa (kép forrása: Wikipedia, a templom ezen részén kegyeleti okokból nem szabad fényképet készíteni)

San Bernardino Alle Ossa (kép forrása: Wikipedia, a templom ezen részén kegyeleti okokból nem szabad fényképet készíteni)

Több elképzelés is létezik arról, hogy miért kerültek a csontok ilyen módon elrendezésre a kápolnán belül és egyáltalán miért kerültek oda. Az általam olvasott leírások alapján a kápolna építésére 1210-ben kerülehetett sor, amikor a környéki kórház holttesteit már nem tudták a helyi temetőben nyugalomba helyezni. Ekkor építették az osszuáriumot, vagyis az emberi csontoknak helyt adó építményt. Maga a templom csak később került az építmény mellé és a csontok díszítőelemként való felhasználására is később került csak sor. Egy biztos: érdekes látványosság és igen egyedi, egyike Európa kevés megmaradt osszuáriumainak.

Látványosságok kicsit odébb

Parco Sempione és környéke

Az első pár hónapban szerencsésen kifogtunk egy igen kellemes helyen lévő szállást, így közvetlenül a város legszebb és egyik legnagyobb parkja mellett lakhattunk a nyár végén. Ez lehetőséget adott a Sempione park (Parco Sempione) és közvetlen környékének felderítésére.

Arco Della Pace

A Béke-kapu a Piazza Sempione legszebb éke, egy része a város élő történelmének és kihagyhatatlan, monumentális látványosság a maga 25 méteres magasságával:

Arco della Pace

Arco della Pace

Arco della Pace

Arco della Pace

Parco Sempione

Közvetlenül a Diadalív mellett található a park bejárata – aki teheti, javaslom, hogy sétáljon végig rajta és nézze meg közben a különböző érdekességeket. A tó a park közepén mindig kacsákkal és fürdőző teknősökkel várja a látogatókat.

Parco Sempione

Parco Sempione

Parco Sempione

Parco Sempione

Castello Sforzesco

A Parkot átszelve eljuthatunk a város turisztikai szempontból egyik legjelentősebb ékkövéhez, a Sforza-várhoz. Amellett, hogy gyönyörű épületről van szó kívülről és belülről egyaránt, nagyon kellemes hangulatú sétákat is lehet tenni a vár épületén belüli udvaron, kerengeni az árkádok között és megszemlélni az időszakos kiállításokat.

Sforza Kastély

Sforza-vár

A vár előtti tér – ahol a fenti szökőkút is látható – sosem unalmas: zenészekkel, árusokkal, koncertekkel kedveskednek az arra járó turistáknak. Nem oly messze pedig kedvenc csokoládé boltomat is megtalálhatjátok és ha csokoládés sörre, csokis-narancsos likőrre, netán csoki pizzára vagy tésztára vágynátok, mindenképpen nézzetek be (Perugina Chocostore). :)

Porta Garibaldi és környéke

Sokat jártunk az üzleti negyed és az ott álló Unicredit Tower környékén, hiszen férjem irodája emellett volt.

Porta Garibaldi

Avagy a városfal egyik nevezetes pontja, sétálóutcákkal és üzletekkel, éttermekkel alaposan ellátott környék az üzleti negyed kapujában. Érdemes körülnézni, élvezni a hangulatát, benézni a Sakurába (all you can eat sushi 11 euróért!) vagy az Eatalyba.

És megnézni azt is, hogy a Gucci ház falát éppen milyen felirat díszíti:

Unicredit Tower

Bosco Verticale

Olaszország egyébként is híres arról, hogy a városi építészetben is milyen organikusan jelen vannak a növények, a természet különböző elemei. Lépten nyomon bukkanhatunk olyan városi részekre, ahol ezt megfigyelhetjük:

A legérdekesebb ilyen csodát a Porta Nuova mellett, a Bosco Verticale (függőleges erdő) tornyainál tekinthetjük meg. A toronyépületek magassága 76 és 110 méter, erkélyeikre és teraszaira nagyjából 730 fa került. Közelebbről figyelve látható, hogy a súlyos erkélyeket dróthuzalok is tartják, a növények pedig lenyűgöző módon teljesen stabilan állják a legszelesebb időszakokat is:

Santa Maria delle Grazie

Külön napot lehet szánni a Santa Maria delle Grazie templomra és környékére, hiszen ez kolostor az UNESCO Világörökség része, falára festette Leonardo az Utolsó vacsorát (L’Ultima Cena).

Santa Maria delle Grazie-templom és kolostor

A templom kívülről is szép, de az igazi érdekességet talán belül érdemes keresni, hiszen Az utolsó vacsora eredetije itt található. Érdemes bemenni és egy pillantást vetni rá, sőt, gyengébben látók kedvéért tapogatható verziót is helyeztek ki.

Leonardo múzeum

Avagy teljes és tisztes nevén Museo Nazionale Scienza e Tecnologia Leonardo da Vinci – vagyis az ország legnagyobb tudományos múzeuma. Telve csodákkal, Leonardo találmányainak makettjeitől a Holdról származó kőzet darabjain át egészen a tengeralattjáróig megannyi érdekesség megtekinthető és bizony érdemes rászánni az időt erre a látványosságra is. Mi sajnos csak 2-3 órát tudtunk maradni, ami nagyjából a kiállítások felére volt elég. Szóval készüljetek több idővel. :)

Rejtett kincs: Basilica di San Vittore al Corpo

Ezt a csodálatos, a turisták által általában nem ismert templomot húgoméknak köszönhetem, ugyanis amikor meglátogattak minket, az ő szállásadójuk hívta fel figyelmüket erre a szépségre. Közvetlenül a Leonardo múzeum mellett található, saját képem ugyan nincs róla, de ez talán méltóan illusztrálja:

Kívülről talán nem mutat sokat, de belülről teljesen más lesz a helyzet:

Sant’Ambrogio-bazilika

Mindenképpen említést érdemel a város egyik legszebb bazilikája is, melyet a 4. században építettek. Gyönyörű udvarával és az épületek fölé magasodó tornyával könnyen belopja magát az ember szívébe, ráadásul ha szerencsés időpontban érkeztek a környékre, a bazilika mögötti katolikus egyetem ballagását is megtekinthetjük.

A főbb látványosságoknak talán lassan a végére is értem, bár még mindig sokat lehetne írni. Amit még érdemes lehet megnézni:

Csatornák

Önmagukban is szépek, de általában vásárok és zenészek biztosítják a jó hangulatot a csodás látványvilág mellé.

Villamosok

Régi, hangos, de van egy nagyon egyedi hangulata. A helyiektől végül nem tudtuk meg, hogy hogyan kell jegyet venni (“I don’t know, I never used one”), de szerencsére Google a barátunk, így nem kellett bliccelnünk (csak egyszer). Vehettek jegyet a környéki trafikokban (általában), illetve a jegyautomatákban.

Azért sokszori utazás után kiderült, hogy vannak ellenőrök a városban, bár a magyar módihoz képest talán kicsit másképpen értelmezik az ellenőrzést. Általában egy csapatban felszállnak a villamos első ajtaján és a jármű addig meg sem mozdul, míg végig nem sétálnak és meg nem nézik mindenkinek a jegyét. Mivel az ajtók mindeközben tárva nyitva állnak, nehéz lenne megakadályozni az igazán elszánt bliccelőket…

Ajánlom mindenesetre az egyes villamost, ami gyakorlatilag a teljes belvárost átszeli és egy kis városnézés reményében mást sem kell tennünk, csak ülni és figyelni a panorámát.

Röviden (nem olyan röviden) ennyi jutott eszembe első körben, de persze a városban élve lényegesen több szépséget ismerhettem meg. Menjetek el, töltsetek el néhány napot, szerintem megéri, nagyon szerettem. :)

Oh igen, és keressétek a street artot!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.